TERVEZZ! KOMBINÁLJ! EGYÉL JÓL!

Eller-Tárnoki Nikolett vagyok. Táplálkozási tanácsadó, amúgy marketinges és két kisgyermek édesanyja.

Nem szeretnék több lenni annál, ami vagyok. Táplálkozási tanácsadóként célom csupán annyi, hogy az alapvető táplálkozási ismereteket bővítsem, hogy az egészséges életmód alap legyen, ne gyógymód.

A kreativitás meghatározza a személyiségem. Őszintén szólva, mióta édesanyám egyedül a konyhába engedett, azóta tevékenykedek ott. Persze már a saját konyhámban...🙂 Számomra a főzés is egy fajta kreativitás.

A “tudatos” táplálkozáshoz vezető úton először talán az ország Norbijával találkoztam, de akkoriban még fogalmam sem volt, hogy mit is csinálok, vagy miért csinálom.

Majd ugyanez az út a „Szafi” termékekkel folytatódott, továbbra sem látva az összefüggéseket.

Azt gondolom, én is tipikusan az a huszonéves lány voltam, aki sok egészségesnek vélt ételt evett, mégsem fogyta le azt a pár kilót, amit úgy gondolt, hogy le kellene, mert a nagy ”zajban” könnyű elveszni, ha nincs egy jó alap. És az általában nincs.

Kisfiam születése után kezdtem el alkalomszerűen használni egy kalóriaszámláló appot, amiben vezettem az elfogyasztott makrotápanyagokat, de ez inkább volt egy drasztikus kalóriaszámlálás részemről, mint egészséges és egyensúlyban levő, hosszútávon tartható étrend. A makrotápanyagokra jóval kevesebb figyelmet fordítottam, mint a kilokalóriákra, ami így visszagondolva abszolút hülyeség volt. (Hisz belefért az “1400-as napomba” a Big Mac, aztán este már éheztem, de végül csak “zöld” lett az a nap is...)

A teljes átkattanást a második várandósságom hozta meg, amikor terhességi cukorbetegséget diagnosztizáltak nálam. A kezdeti sokkból hamar átkapcsoltam felfedező módba. Az ajánlásokat betartva, szénhidrátot egyébként nem számolva, ellenben figyelve a testem jelzéseit, rengeteget olvasva és érdeklődve, szuperül végig ettem a terhességemet. Majd megszületett a kislányom, és én így maradtam - kiugró vércukorértékekkel, ha nem úgy és nem azt eszem, amit kellene.

Egyre inkább beleástam magam a témába, majd úgy döntöttem, hogy ahogy mások segítettek nekem, én is szeretnék segíteni.

Rájöttem valamire, a saját bőrömön megtapasztaltam dolgokat, jó pár jól sikerült receptem lett. De papír nélkül nem éreztem volna hitelesnek magam a témában, így csoda szakemberek által megtanultam a táplálkozási tanácsadás szakma fortélyait.

Nem gondolom azt, hogy feltaláltam a spanyolviaszt, de egy olyan tervezésen és makrotápanyag kombináción alapuló programot fejlesztettem ki magamnak, ami igazából bárkinek jó, apróbb módosításokkal.

Az egyik legfontosabb alapvetés, ami miatt úgy gondoltam, hogy szükség van arra, hogy elérhető legyen a KISOKOS, az a következő:

az evés tanulható.